Már alig vártam! Végre...!
Szép darab. Vagyis fejezet. Izgalom, és új szereplő s helyszín ide vagy oda, bizony a végére sikerült súlyoznod. Jó kis felvezetés Láncvilág törvényeinek. Mi jöhet még? Mindenesetre érdemes olvasni, és lehet párhuzamot vonni bizonyos valós társadalmak erkölcseivel. Pl. vajon mely költőt ismersz,aki nem is olyan régen még börtönben őszült meg szoci. hazájában, mígnem kegyelemből kiutasították, hogy a kapitalista Usa-ban haljon meg végül. Csak mert költő volt, s 'más' volt, nem is élt rég...
Mintha lábujjaira vastag rétegben rárakódott a mocsár vöröses iszapja.
Vajon a lábujjai annyira valószínűtlenek, hogy
mintha lábujjaknak nevezed azokat; avagy az a fránya "volna" kimaradt volna? Persze később a cipő megmagyarázza
de szépen kérlek úrnőm, fontold meg azt, hogy a tehetetlen vagy az én tudásommal szemben.
Itt megint értetlen pofaként álltam.
De
Godiva értette, ez a lényeg. Nem? Fenti mondatra egyáltalán közel sem arra gondoltam, hogy mi védheti ezt az embert meg a golyótól. Olvasd vissza kívülálló szemmel! Légyszi!
Egyébként helyén van. Vajon merre kanyarintod tovább? Kit áldozol fel? Gondolom, nem Iláriont... Talán Klétuszt? Eleinte nem vennék hasznát?
